Hajrá, magyar!

2007-07-13 14:42:59

A második napon, ami ugye az első a Hegyalján, némi eső áztatta a Tisza-part megbolydult részét. Komoly gondot nem okozott, kevés sár lett, de semmi por.

Néhány perc múlva már a nap elől bújva léptünk be a Pocolóba, ahol egy rocktörténeti előadásba csöppentünk. Az oldott hangulatú előadáson régi lemezek is megszólaltak, vagy legalább recsegtek. Közben a kreatívabbak bögrét festettek, vagy egymást. Új ismeretekkel felvértezve indultunk a Zöld Sátorba, ahol bár lemaradtunk egy Verespatakról szóló előadásról, de a kiállított képekből és írásokból tudtunk tájékozódni.

A kemping részen sétálva a hatvanas-hetvenes évek hangulata csapott meg minket, amit persze csak filmekből ismerünk, zsenge korunk miatt. Régi, villanyoszlopra drótozott hangszórókból szólt a zene, vagy éppen valami információ. Végül is ha az ember csendre vágyik, maradjon otthon.



Az egyik színpad felől Nirvana dallamok szálltak: nem tévedtünk, a Castra nevű lánycsapat játszotta egyéb feldolgozások és saját számok mellett a legendás trió számát. Közben a Kárpátia kezdett rá, hatalmas tömeget megmozgatva. Néhány szám után azonban ott kellett hagyni, mert a számok közti konferálás alapján azt hittem, politikai rendezvényen vagyok. Talán az is volt, lényeg, hogy ha olyan perverz lennék, hogy a magyar politikára lennék kíváncsi, bekapcsolnám a tévét. Itt a rock érdekel, úgyhogy vissza a lánycsapathoz...



Ezen a napon láthattuk – a nagyobbak közül – a Republic zenekart, valamint a Tankcsapdát. A nagyszínpad előtti tér valahogy mindig tele volt, bár az megfigyelhető, hogy bárhol is lép fel itt egy zenekar, ha tetszik a közönségnek, akkor a kisebb színpadok elé is rengeteg embert csalogatnak. Ilyen volt többek között a Belga, a Ladánybene 27, a Skafunderz.

Az est csodálatos befejezése volt (nekünk), amikor a Wackor zenekar kőkemény zenéje után az elpakoláshoz berakott "Always Look On The Bright Side Of Life" című Monty Python dalra a tomboló közönség átmenet nélkül átváltott kedélyes, lassú, vidám táncba. Mosolygó emberek, béke, irány pihenni.


Fülöp Imre



Forrás: www.indexkelet.hu