Régészeti kuriózum Nagygécen

2014-10-03 11:39:46

Előkerült a románkori szentély alapja a felújítás alatt álló nagygéci templomban, a szószék közelében koporsótöredékeket, s a középkorban eltemetettek földi maradványait is megtalálták a kutatók.

700 éves szentély a cementpadló alatt

Fokozott régészeti felügyelet alatt zajlik a Nagygécen épülő emlékhely munkálatain belül a 700 éves templom felújítása. A XIII. század végén – XIV. század elején épült templom építészeti szempontból igen érdekes, hiszen az elmúlt évszázadokban többször is átépítették. Az eredeti románkori rész szentélyét elbontva a XV. század végén – XVI. század elején a templomot kelet felé jelentősen megtoldották. A XIX. század végén újabb jelentős változás történt a templom összképén: 1896-ban épült fel a ma is álló torony, amely a korábbi, fából készült harangtornyot váltotta fel. A különleges műemlék építéstörténetének pontosításán évtizedek óta dolgoznak a régészek, a mostani felújítás pedig alkalmat teremtett arra, hogy rábukkanjanak a még hiányzó láncszemekre.

A Jósa András Múzeum régészei az elmúlt napokban a szószék környékét kutatták, ott ugyanis a legutóbbi feltárások idején, az 1980-as években nem lehetett ásatásokat végezni. Feltevéseiket a leletek igazolták: a XV-XVI. századi bővítés során - a templom felszedett cementpadlója alatt - megmaradt a mintegy 700 éves szentély alapja. Az azonban még a szakembereket is meglepte, hogy nemcsak románkori, hanem a gótikus bővítés területén is állt egykor diadalív, melynek alapozása csekély mélységben most került elő. A kutatás során egy korábbi, a mostani szószék előzményének tekinthető szószék maradványára is rátaláltak. Ez utóbbi az egykori katolikus templom református kézre kerülése után, a XVI. századot követően épülhetett. Emellett a régészek koporsótöredékekre és emberi csontokra bukkantak: ezek a középkor folyamán ide temetettek földi maradványai.
A Megmaradás Temploma további érdekességet is rejtegethet. A torony csúcsán lévő gömbbe ugyanis régi szokás szerint „időkapszulát” rejtettek, korabeli érmével, leírásokkal, újságokkal. Ezeket általában a toronysisak bádogozása idején helyezték el. A tornyon lévő évszám tanúsága szerint a nagygéci templom tetejét legutóbb 1933-ban bádogozták újra. A régészek azt remélik, hogy a toronygömbben újabb, eddig nem ismert információkra bukkanhatnak a templom történetével kapcsolatosan. A szakemberek szerint arra is bőven akad példa, hogy a hajdani mesteremberek a régi „időkapszulát” is meghagyták és a mellé tették saját jövőnek szóló "üzeneteiket". Érdekes párhuzam, hogy a mai, XXI. századi építők, tervezők is továbbviszik ezt a több évszázados hagyományt. A Megmaradás Temploma melletti emlékparkban ugyanis kőbe vésve 3400 Kárpát-medencei település üzenete jelenik majd meg. A települések útravalói folyamatosan érkeznek, mondanivalójuk leginkább az összetartozásra hívja fel a figyelmet. A csallóközi Keszölcés például az alábbi üzenetet küldte el: " Összetartás és szeretet – megmaradásunk záloga, becsülettel tetteinkben, hűen magyarságunkhoz."
Az összetartás, mint a megmaradás záloga Nagygéc tekintetében kifejezetten érvényes, hiszen az 1970-es szamosi árvíz után kitelepített nagygéciek évtizedek óta küzdenek a sorsára hagyott ritka műemlék megmentéséért. A mostani beruházással kitartásuk révbe ér: a látogatóközpont 2015 tavaszán nyitja meg kapuit a magyar-román határ menti településen.




Forrás: www.indexkelet.hu